Az utóbbi időszakban boldog
boldogtalan adóötleteivel tematizálja a közbeszédet, elterelve a figyelmet a pillanat égetően fontos teendőiről. Úgy gondolom a sok szakértői tanács, javaslat és vélemény mellett elfér egy olyan civil kezdeményezés is, mint az enyém. Előre jelezném, hogy teljes mértékben járatlan vagyok ezen a területen, de legalább nem gátol a tudás :)
Javaslatom, hogy az adó legyen egykulcsos, jelesül 25%.
Ez az adókulcs mindenkire egyaránt vonatkozna, legyen az magánszemély (SzJA), vagy vállalkozó (nyereségadó). Ellenben megszűntetném a vállalkozásokat terhelő kis adókat (szolidaritási adó, munkáltatói járulék, szakképzési hozzájárulás, stb), melyek leginkább csak az adminisztrációt növelik. Az ÁFA is 25% lenne, és megszüntetném a 0%-os ÁFA kört. A munkavállalók részére kétféle kedvezményt biztosítanék, a többit (adókedvezmények és jóváírások) eltörölném. Az egyik kedvezmény a családi adózás intézménye, a másik az alacsony keresetűek kedvezménye. Az SzJA családi adókedvezményét az eltartók és eltartottak számából származtatnám. Az apa és az anya keresetéből összevonva számítanám az adót. Az összevont jövedelmet - példaként egy kétgyermekes családra vonatkoztatva - négyfelé osztanám, és így számítanám ki az adót. Mivel azonban egységesen 25% lenne az SzJa, ezzel így semmit sem nyernének, itt kapna szerepet az alacsony keresetűek támogatása. Ha ugyanis valakinek a keresete - vagy a fenti számítási rendszer alapján egy család tagjáa eső kereset - kevesebb, mint a mindenkori minimálbér, abban az esetben 50%-os adókedvezményben részesülne (így a fizetendő adó 12,5%-os lenne), amennyiben a keresete kevesebb, mint a mindenkori minimálbér kétszere, abban az esetben 25%-os adókedvezményben részesülne (így a fizetendő adó 18,75%-os lenne). Abban az esetben, ha valaki fogyatékkal élő gyermeket, vagy állami gondozásból kivett gyermeket nevel nevel, esetleg egyedül neveli a gyermekét, automatikusan mindig az eggyel kedvezőbb besorolási tétel érvényes rá. Viszont megszűntetném a családi pótlékot, és a minden egyéb a gyermekek után alanyi jogon járó támogatást a GyED és a GyES kivételével, mely utóbbi idejét viszont rugalmasan kezelném oly módon, hogy az az édesanya, aki 3 évnél fiatalabb gyermeke mellett otthonában, napi 4 óránál többet nem igénybe vevő munkát vállal, az a munkavállalás kezdetétől a GyES idejének lejártáig jövedelmére 50%-os adókedvezményt kapna.
A munkanélküli segélyt megszűntetném, helyette munkavállalási és átképzési támogatást biztosítanék 12 hónapig. Aki ez idő alatt nem tud elhelyezkedni, annak kötelező jelleggel be kellene lépnie a közmunkaprogramba, melyben való részvételével adminisztratíve is részese maradna a munkaerőpiacnak, valamint a mindenkori minimálbér kétszerese mértékű fizetést kapna 12 hónapig - ezalatt is folyamatosan lehetőséget kapna az elhelyezkedésre - ezután a jövedelme a mindenkori minimálbér összegére módosulna, de az ehhez való jogosultságot csak a hónap munkanapjainak minimum 25%-ának a közmunkaprogramban való eltöltése adhatna. Ennek elmulasztásával állandó jövedelmet nem kapna.
A vállalkozások számára előírt 25%-os ÁFA és nyereségadó mellé szigorú rendszabályokat írnék elő a késedelmes számlakiegyenlítések visszaszorítására. Ennek lényege, hogy egy 30 napos türelmi idő után (mely türelmi időkeret negyedévente egy alkalommal állna a vállalkozások rendelkezésére, és csak az alvállalkozó írásbeli beleegyezésével léptethető életbe) ahány napos késedelembe esik a fizetéssel, annyi százalékkal magasabb összeget kell fizetnie az igénybevett áruért vagy szolgáltatásért. Ezen szabályok értelemszerűen az államigazgatás minden egyes szereplőjére is egyaránt vonatkoznak.
A jóléti járulékok szintje szintén 25%-ot tenne ki. Jóléti járulékok alatt a munkavállaló és a munkáltató által a bruttó bérből fizetett egészség- és nyugdíjbiztosítási járulékot értem. Ez a munkavállaló számára egy alap egészségügyi- és nyugdíjbiztosítást jelentene. Értem ezalatt azt, hogy lehetőséget biztosítanék a munkáltató és a munkavállaló számára magasabb összegű járulék fizetésére - a munkáltatói oldalról az adható, tehát a kiegészítő juttatások kategóriájába sorolva), munkavállalói részről pedig a választható, tehát a magasabb szintű ellátásra is jogot adó kategóriába sorolva. Viszont az egészségügyi ellátásokat három kategóriába sorolnám. Az alapkategóriát (sebészeti és egyéb intenzív ellátások, háziorvosi szolgálat, stb) a befizetett jóléti járulékok fedezik, az ezen felül a jövedelemből további 5% befizetésével megváltható kategória már tartalmazza a preventív jellegű orvoslás költségeit, a harmadik kategóriába tartozó speciális beavatkozások (plasztikai műtétek, egyéb életminőség javító beavatkozások) pedig ezen felül külön biztosítási szerződéssel lennének megválthatók.
Hát nagyjából ennyi. Gőzöm sincs milyen hatással lennének ezek a dolgok az államháztartásra. Talán erretéved valami szakértő - ha van EGYETLEN1 is e honban még, ki nem nyilvánított e tárgykörben véleményt - és megmondja, hogy mekkora egy marhaság amit írtam. Elhinni nem fogom neki, de talán egy jót vitatkozunk.
Felparázslottak mostan viták czigányság és szegénység relatiojában. Pallérozott elmék és az országnak lakói írnak s mondanak ítéletet felettök. Problémáknak bontzolgatása valamint hibásoknak keresése zajlik Záhonytól Nemesmedvesig. Hangzatos javaslatok záporoznak jégeső módjára, jobbító szándokoktól megindítva éppen úgy mint részegítő indulatoktól vezérelten. Sokak fejében dobol a fölismert tragédia okozta láz, okozva vakságot és az józan gondolatok elméjüktől való távolságban tartását, hisz eleddig senki emberfia nem vetette föl, mint azonnali, bár korántsem az EGYETLEN1 üdvözítő és gyógyírt hozó megoldást: az törvények tiszteletben tartását valamint azok feltétel nélküli bétartását.
