Az utóbbi időszakban boldog boldogtalan adóötleteivel tematizálja a közbeszédet, elterelve a figyelmet a pillanat égetően fontos teendőiről. Úgy gondolom a sok szakértői tanács, javaslat és vélemény mellett elfér egy olyan civil kezdeményezés is, mint az enyém. Előre jelezném, hogy teljes mértékben járatlan vagyok ezen a területen, de legalább nem gátol a tudás :)
Javaslatom, hogy az adó legyen egykulcsos, jelesül 25%.
Ez az adókulcs mindenkire egyaránt vonatkozna, legyen az magánszemély (SzJA), vagy vállalkozó (nyereségadó). Ellenben megszűntetném a vállalkozásokat terhelő kis adókat (szolidaritási adó, munkáltatói járulék, szakképzési hozzájárulás, stb), melyek leginkább csak az adminisztrációt növelik. Az ÁFA is 25% lenne, és megszüntetném a 0%-os ÁFA kört. A munkavállalók részére kétféle kedvezményt biztosítanék, a többit (adókedvezmények és jóváírások) eltörölném. Az egyik kedvezmény a családi adózás intézménye, a másik az alacsony keresetűek kedvezménye. Az SzJA családi adókedvezményét az eltartók és eltartottak számából származtatnám. Az apa és az anya keresetéből összevonva számítanám az adót. Az összevont jövedelmet - példaként egy kétgyermekes családra vonatkoztatva - négyfelé osztanám, és így számítanám ki az adót. Mivel azonban egységesen 25% lenne az SzJa, ezzel így semmit sem nyernének, itt kapna szerepet az alacsony keresetűek támogatása. Ha ugyanis valakinek a keresete - vagy a fenti számítási rendszer alapján egy család tagjáa eső kereset - kevesebb, mint a mindenkori minimálbér, abban az esetben 50%-os adókedvezményben részesülne (így a fizetendő adó 12,5%-os lenne), amennyiben a keresete kevesebb, mint a mindenkori minimálbér kétszere, abban az esetben 25%-os adókedvezményben részesülne (így a fizetendő adó 18,75%-os lenne). Abban az esetben, ha valaki fogyatékkal élő gyermeket, vagy állami gondozásból kivett gyermeket nevel nevel, esetleg egyedül neveli a gyermekét, automatikusan mindig az eggyel kedvezőbb besorolási tétel érvényes rá. Viszont megszűntetném a családi pótlékot, és a minden egyéb a gyermekek után alanyi jogon járó támogatást a GyED és a GyES kivételével, mely utóbbi idejét viszont rugalmasan kezelném oly módon, hogy az az édesanya, aki 3 évnél fiatalabb gyermeke mellett otthonában, napi 4 óránál többet nem igénybe vevő munkát vállal, az a munkavállalás kezdetétől a GyES idejének lejártáig jövedelmére 50%-os adókedvezményt kapna.
A munkanélküli segélyt megszűntetném, helyette munkavállalási és átképzési támogatást biztosítanék 12 hónapig. Aki ez idő alatt nem tud elhelyezkedni, annak kötelező jelleggel be kellene lépnie a közmunkaprogramba, melyben való részvételével adminisztratíve is részese maradna a munkaerőpiacnak, valamint a mindenkori minimálbér kétszerese mértékű fizetést kapna 12 hónapig - ezalatt is folyamatosan lehetőséget kapna az elhelyezkedésre - ezután a jövedelme a mindenkori minimálbér összegére módosulna, de az ehhez való jogosultságot csak a hónap munkanapjainak minimum 25%-ának a közmunkaprogramban való eltöltése adhatna. Ennek elmulasztásával állandó jövedelmet nem kapna.
A vállalkozások számára előírt 25%-os ÁFA és nyereségadó mellé szigorú rendszabályokat írnék elő a késedelmes számlakiegyenlítések visszaszorítására. Ennek lényege, hogy egy 30 napos türelmi idő után (mely türelmi időkeret negyedévente egy alkalommal állna a vállalkozások rendelkezésére, és csak az alvállalkozó írásbeli beleegyezésével léptethető életbe) ahány napos késedelembe esik a fizetéssel, annyi százalékkal magasabb összeget kell fizetnie az igénybevett áruért vagy szolgáltatásért. Ezen szabályok értelemszerűen az államigazgatás minden egyes szereplőjére is egyaránt vonatkoznak.
A jóléti járulékok szintje szintén 25%-ot tenne ki. Jóléti járulékok alatt a munkavállaló és a munkáltató által a bruttó bérből fizetett egészség- és nyugdíjbiztosítási járulékot értem. Ez a munkavállaló számára egy alap egészségügyi- és nyugdíjbiztosítást jelentene. Értem ezalatt azt, hogy lehetőséget biztosítanék a munkáltató és a munkavállaló számára magasabb összegű járulék fizetésére - a munkáltatói oldalról az adható, tehát a kiegészítő juttatások kategóriájába sorolva), munkavállalói részről pedig a választható, tehát a magasabb szintű ellátásra is jogot adó kategóriába sorolva. Viszont az egészségügyi ellátásokat három kategóriába sorolnám. Az alapkategóriát (sebészeti és egyéb intenzív ellátások, háziorvosi szolgálat, stb) a befizetett jóléti járulékok fedezik, az ezen felül a jövedelemből további 5% befizetésével megváltható kategória már tartalmazza a preventív jellegű orvoslás költségeit, a harmadik kategóriába tartozó speciális beavatkozások (plasztikai műtétek, egyéb életminőség javító beavatkozások) pedig ezen felül külön biztosítási szerződéssel lennének megválthatók.
Hát nagyjából ennyi. Gőzöm sincs milyen hatással lennének ezek a dolgok az államháztartásra. Talán erretéved valami szakértő - ha van EGYETLEN1 is e honban még, ki nem nyilvánított e tárgykörben véleményt - és megmondja, hogy mekkora egy marhaság amit írtam. Elhinni nem fogom neki, de talán egy jót vitatkozunk.
