A Konzervativizmus blogon kialakult moderációs változások nyomán kialakult helyzet kapcsán vetődött fel bennem a gondolat:
Vajon a konzervatív (ebben az esetben a nem-vagyunk-egyenlőek és a tekintélytisztelet vonatkozásában) attitűd miként valósítható meg egy olyan pluralista és a társas interakció által determinált közegben, mint az internet?
Egy adott téma minél széleskörűbben való körbejárására az ad lehetőséget, ha a kérdésről minél több ember nyilváníthat véleményt, így adva lehetőséget egy olyan árnyalt kép kialakulásához, amely biztosíthatja a széles látókört, ezáltal a mások véleményének megismerésén keresztül a tézisek és antitézisek alapján a megfelelő szubjektív szintézis kialakításához. Ráadásul az ilyen virtuális közösségeknek éppen az a lényege, hogy teret biztosítson a szabad véleménnyilvánításnak, az érvek ütköztetésének és megvitatásának. Ettől más (jobb-rosszabb, nos ez nézőpont kérdése) mint egy bármilyen offline kiadvány, mely - bár alkalmasint minőségében meghaladhatja az online közösségek "szakmaiságát" - teljes mértékben kizárja az interakciót. Ez a nyitottság azonban teret adhat azon megnyilvánulásoknak is, melyek egyrészt szélsőséges hangnemük miatt, másrészt a témához még érintőlegesen sem kapcsolódó (offtopic) témájuk miatt sok esetben parttalan parázs viták terepévé változtathatják az egyébként kultúrált vitát, s ezek sokszor a személyeskedésektől sem mentesek.
Adott tehát az a helyzet, hogy egy teljesen "liberális" közegben (szabad interakció) kellene valamiféle konzervatív (tekintélyelvű) diskurzust létrehozni. Nos, elég kemény dió. Az inkriminált blogon ez úgy tűnik - legalábbis egyelőre és legnagyobb sajnálatomra - nem is sikerül. Be kell látni, hogy az attitűd adta korlátok bizony korlátozzák a technika biztosította feltételeket, vagy ha nem így oldódik meg a probléma, akkor a szellemiség sérül, s mint ilyen teszi majd hiteltelenné a szerkesztőség szándékát.
Határozott véleményem, hogy bár a vélemény szabad, egy ilyen szellemi műhely akkor sem engedheti be a falovat a kapui mögé. Plurálisnak lenni nem egyenlő a teljes nyitottsággal. Nyitottnak lenne nem egyenlő a becsmérlő vélemények közlésének lehetővétételével. Erre létezik rengeteg hely az interneten, ahol minden kultúrális rassz kiengedheti a gőzt egy-egy stilárisan cifrábbra faragott hozzászólással. Ha meg akarják őrizni a komolyságukat, és a még egyelőre úgy tűnik szellemileg nyitott és építő vitákra kész látogatóikat, akkor EGYETLEN1 választható lehetőségként a moderáció kiterjesztése irányába kell hathatós lépéseket tenniük.
Ha be szeretnék térni egy kocsmába, sosem az árakat nézem, hanem a vendégkört vizsgálom meg alaposabban, és az ebből levont következtetéseim alapján döntök arról, hogy bemenjek-e, vagy sem. Ezt kellene szem előtt tartaniuk.
A szituációhoz igazítva a régi közmondást: Blogot kommentjéről...
12 megjegyzés:
Nahát, nagyjából pont ezt fogalmaztam meg a Konzervatórium belső szavazásán is (moderációs témában). Csak pongyoláb(b)an. Ezt írtam:
A blogok kapcsán is beszélhetünk szerintem "konzervatív paradoxonról". A blog ugyanis: bázisdemokrata tömegmédia, a későmodern kor vivmánya, ahol a "köznapi ember" ugyanúgy jogokat kap, mint bárki más (pl. beleszólási jogokat, valóságértelmezési jogokat, "elemzői "jogokat). Ez természetesen - egyebek közt - erős nivelláló hatást eredményez (a gyakorlatban, konkr: az Index "Polidili" szintje fele *konvergálnak* a bejegyzéseket követő "viták" a Konzervatóriumon).
A konzervatív pozíció viszont: hagyományosan irtózik az "önelégült, közönséges, gondolatnélküli, homogenizált, kényelemkereső" "hétköznapi emberektől" (Bernard Iddings Bell), akikhez nem jut el semmilyen eszme. A konzervatívok erősen problematikusnak tartják a "plebs" uralmát és készen állnak arra, hogy ne erre a rétegre támaszkodva törekedjenek pl. a hatalom megszerzésére (esetünkben: az olvasottság, a befolyás, a szellemi hatás megszerzésére).
Ergo: én a Konzervatóriumnak a legszigorúbb moderálást javasolnám.
(shadai voltam)
ps: miért csak google account-al lehet itt kommentelni?
Pongyolábban, mi?! Mi ez, ha nem álszerénység? :)
Salom shadai! A sors úgylátszik valamiféle általam nem ismert, különleges okból kifolyólag igazolni látszik az általam elmondottakat. (Meg az általad leírtakat is, de az írásaidat és a kommentjeidet olvasva - lettlévén állandó olvasója vagyok a JP-nek (is) - az valahogy nem hat rám a reveláció erejével :) Merthát igencsak haldoklik szegény Konzervatórium. Mint egyszerû kommentelônek kevés a rálátásom az ott történô dolgokra, de ez a megérzésem. Valami történik. Jó, rossz, ki tudja, elvégre mindannyian Isten kezében vagyunk.
A moderálásról pedig: határozott véleményem, hogy a szigorú elvek szigorú betartása és betartatása, egyfajta jó értelemben vett elitizmus igenis elôfeltétele a konzervatív diskurzusnak. Saját magunk tudásának fokmérôje nem-tudásunk felismerése, s ilyetén módon elménknek a többi vélemény irányába való megnyitása elengedhetetlen. Ezek alapján válik nemcsak, hogy befogadhatóvá, de természetes szükségletté a vita és diskurzus tekintélyelvû moderálása és mediálása.
Egyébként pedig köszönöm a szíves "hozzámszólást" :)
P.S.: sajnos nem tudom a választ, technikai kérdésekben méginkább járatlan vagyok, mint az élet egyéb területein..
Sajnos a Konzervatóriumon a többség nem támogatja a szigorúbb, "elitizmus-alapú" moderációt. A laissez-faire moderálás eredménye viszont lesújtó: gyakorlatilag ellehetetlenítette az érdemi vitát. Nem csak az én bejegyzésemet követte teljesen meddő, nívótlan "vita", több más topikot is lezüllesztett az igénytelen kommentdömping (pl. Giuliani-vita, dopping-vita). Bereznay András az összes kommentet töröltette, ami a bejegyzéséhez érkezett: a hozzászólások nem hogy hozzátettek volna az írásához, hanem még el is vettek belőle (zaj-hatás).
Tallián Miklós szövegelemzést is végzett:
---
Shadai felkérésére elvégeztem a Konzervatóriumon megjelent, "A
magyar-zsidó társadalmi szerződésről" című poszthoz érkezett, körülbelül 400 hozzászólásból álló kommentfolyam elemzését. Ez elsőre
ijesztően nagy munkának látszott, később azonban kiderült, hogy a
beszélgetésből igen kevés érdemi információ szűrhető le.
A vitaindító végén feltett kérdésre (röviden: mit kellene lépnie a mai
magyar jobboldalnak?) ugyanis senki nem próbált meg érdemi választ
megfogalmazni, ezzel kapcsolatban csak a poszt szerzője linkelte be
Radio egy korábbi írását.
Nagyon kevés, az összes komment néhány százaléka volt olyan, ami (bár a fő kérdésre nem reflektált) legalább arról tanúskodott, hogy a
hozzászóló elolvasta és megértette az egész bejegyzést, és annak
lényegi részéhez kíván saját véleményt, kiegészítést vagy ellenvetést hozzátenni. Ezek azonban gyakorlatilag teljesen elvesztek a zajban, értelmes párbeszéd kialakulására a nagy hangsúllyal megjelenő, részben
vagy teljesen irreleváns témák, valamint a néhány mondatos, leginkább az agresszió levezetését szolgáló hozzászólások miatt.
A témához kötődő gondolatok közül kiemelném azt a párbeszédet, ami a
jobboldali nemzetfelfogásról indult meg, és azt fejtegette: vajon
helyes-e, hogy a mainstream jobboldal által hirdetett idealizált nemzetképbe bele nem esők mégis elfogadják a jobboldali
nemzet-definíciót, és belehelyezkednek a nemzeten kívüli szerepbe.
Sajnos ennek a körüljárására sem nyílt lehetőség.
A többi téma között van néhány mellékszál (vagonírozna-e Orbán, Bácsfi Diána vajon az MSZP beépített provokátora-e, stb.), de a beszélgetés legnagyobb része arról folyik, ki és milyen mértékben felelős a magyar
zsidóság deportálásáért, munkaszolgálatra, illetve haláltáborokba küldéséért.
Sok újdonság itt sem derül ki. Néhány hozzászólónak alapvető gondjai vannak a tények és a dátumok kezelésével. Egyébként 5-10 kommentes füzérekben lezajlik nagyjából ugyanaz az eszmecsere, többször egymás után: Horthy, a nyilasok, stb. Ebből számomra az a tanulság, hogy a hazai zsidósággal kapcsolatban az átlagos ismeretekkel rendelkező
felhasználók számára az egyik fő forráscsoportot a Holokausztot
feldolgozó művek jelentik, a magyar zsidóság történetének egyéb
részletei tökéletesen homályba vesznek (még a deportálásokat
közvetlenül megelőző eseményekről is).
A kommentek szaporodásával még az ilyen, érintőlegesen legalább
kapcsolódó témák is kikopnak, és a beszélgetésben fokozatosan
eluralkodik az egyszerű zsidózás.
Először a többé-kevésbé leplezett változat jelenik meg: a klasszikus
antiszemita toposzokat (zsidó médiabefolyás, a zsidók közé kerülés lehetetlensége, a zsidók és a kommunisták / liberálisok azonosítása, stb.) személyes élményként beállító hozzászólók adják a főtémát.
A kidolgozásban egymást győzködik egy-két partikuláris kérdésben: van, aki a kommunista vezetők esetében nem tartja lényegesnek a zsidóság kérdését, és van, akinek másik részletkérdésről van előítélet-mentes álláspontja. Egyvalamiben azonban egyetértenek: állításuk szerint nem szeretik az általánosítást, ugyanakkor a zsidókkal kapcsolatban annyi kellemetlen élmény érheti az átlagpolgárt, hogy igazán nincs mit
csodálkozni az antiszemita legendákon.
A beszélgetés végére megérkeznek az összeesküvés-elméletek hívei és a
klasszikus zsidózók is.
A vitába beszálló jószándékú hozzászólók tovább rontják a helyzetet, egyrészt, mert növelik az irreleváns szövegfolyamot, másrészt mert nem érzékelik, hogy az antiszemitizmust hittételként megélő vitapartner racionálisan nem győzhető meg.
A beszélgetés végig szaggatott, 10-15 kommentes klaszterekből áll,
ezek nagy része már lezajlott vitákat ismétel meg, más szereplőkkel.
A 400 bejegyzést csak a blogszerkesztőség néhány tagja kíséri figyelemmel (Shimoda, Pharmacist), azonban megszólalásaikkal nem
sikerül bekapcsolódni a társalgásba, a többi kommentező annyira egymással van elfoglalva, hogy a blog-adminisztrátorok
megnyilatkozásaira nem is reagál.
Összefoglalásként annyit tudok mondani, hogy a kommentfolyam néhány értékesebb hozzászólást leszámítva a bejegyzéshez lazán, vagy még áttételesen sem köthető szövegekből áll. Ennek oka, hogy a hozzászólók egyrészt nem veszik a fáradságot az általuk olvasott szöveg megértésére, másrészt a magyar zsidóságot érintő témákban igen tájékozatlanok, így csak az általuk többé-kevésbé ismert részlethez, a Holokauszthoz hajlandóak hozzászólni.
Még annyit fűznék hozzá, hogy ha az antiszemita toposzok igazag
volnának, és a média irányítása tényleg a zsidóság érdekeinek
megfelelően történne, már rég volna a Barátok köztben egy zsidó
szereplő, aki szépen elmesélné, hogy az ortodox zsidók sem lyukas
lepedőn át dugnak. Plusz még számos más, a tudatlanságot kissé
csökkentő információt.
---
A tanulság számomra nyilvánvaló.
Igen kevés az ismeretem (errôl is :) az online kommunikáció ilyen formájának mûködési mechanizmusairól. Miklós elemezése számtalan számomra eddig ismeretlen ténnyel szembesített. (pl. a hozzászólások terminális volta) Ezek figyelembevételével sajnos azt kell, hogy mondjam: jelenlegi állapotában, struktúrájában a Konzervatórium blog nem fenntartható. Amennyiben szándékaikat fenntartják - úgyis mint az eszmecserén kívül az edukáció is - ráadásul mindezt a tematikához és eszmeiséghez mérten túlzottan plurális módon, a vállakozásuk lettlégyen bármennyire is szimpatikus és idôszerû, sajnos kudarcra ítéltetett.
Csak remélni merem ezek után, hogy a szándék feltartózhatatlanul eredô folyama utat tör magának a médium széles spektrumán, és talán valahol a világháló egy csendes sarkában megcsendesül, s deltává szélesedve lerakja végre hosszú útján magával görgetett hordalékát.
Jó példa számos akad, s talán ôk sem tartják szégyennek, hogy a sikeresebbektôl tanuljanak ;)
Bár ahogy nézem, nálatok se minden fenékig tejfel kedves shadai... (Lehet, hogy elkelne ide egy "szmájli", de most borongós kedvemben vagyok, nézd el nekem kérlek)
na akkor én rakom ki :)
sok remek "blogon" nincs is komment lehetőség, pl:
- matula.hu (rip)
- kk.blog.hu
- kzamm.com
A JP-n most egy elvetemült vulgáraufklerista hisztizik, de úgy tűnik, hogy szórakoztatási potenciálja épp így teljesedett ki. Amúgy szerencsére nem jellemző ez.
Szép napot!
Shadai
Na, megbékéltem magammal, úgyhogy pótlólag akkor én is:
:)
Tudom, látom, hogy vannak kommentelhetetlen blogok, de lássuk be, mind mondanivalója mind tematikája, mind szellemisége okán ez így van jól. De a Konzervatórium nem ilyen (és szerintem sem kellene ilyennek lennie). Nem edukál, nem bemutat és nem csak gondolatot ébreszt, hanem lehetôséget ad az interakcióra, mint egy jó szellemi mûhelyhez illik. Mások véleményének, esetlegesen jelentôsen nagyobb tudásának vagy egyszerûen csak Isten adta logikus gondolatainak megismerése - a szellemi nyitottság természetesen alapfeltétel - mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy mindenki létrehozhassa a maga szellemi szintézisét, és az adott témában kevésbé járatosak is szélesebb látókörre tegyenek szert.
Tehát az interakciót mindenképpen megtartani gondolom, csak a struktúráján változtatnék. Ha már itt tartunk, szerény - ám annál határozottabb - véleményem szerint meg kellene vonni a kommentálás lehetôségét a - ahogy te fogalmaztál, a "plebs"-tôl - és a dikurzust csak (igen, tudom. rusnya elitista, anti-szubszidiarista, - megkockáztatom: antidemokratikus - hozzáállás) egy a szerkesztôk által kiválasztott körön belül kellene lehetôvé tenni. A "nagyok" beszélgetésébe pedig csak elôzetes moderáláson keresztül lehetne belekotyogni. Kicsit didaktikus megoldás, de talán nem kellene ennyire félni a tekintélyelvûségtôl.
Sajnos szkeptikus vagyok...
Én is pontosan ezt javasoltam.
Az egyik legjobb Apple közösségi oldal, a macintouch.com is hasonló elvek mentén működik (http://macintouch.com/readerreports).
Nos, akkor azt hiszem - ebben legalábbis - teljes közöttünk az egyetértés. Megyez :D
Egyébként hogyan kerülsz te egy Mac-es közösségi oldalra? Merthogy én egy Alma elôtt ülve keresem a kenyerem az nekem normális. Dehogy mások is??? :)
Én is Mac-es vagyok (egy zsidó legyen MAC-es vagy linuxos!) Úgyhogy egy 15" MacBook Pro (LED) előtt ülve kutatom a piacot és karcolom a webet.
Ajvé! Akkor gojként egy iMac elôtt ülve maga vagyok az anakronizmus??? :)
Te kutatod a piacot, én meg befolyásolom, hogy legyen mit kutatnod :)
Megjegyzés küldése